Virágföldekről

Amit a virágföldekről egy növénybarátnak illik tudni!

Rendszeresen előfordul, hogy amikor a vevőjelölt virágföldet vásárolna és ismertetjük a választékot, azok árát, a jelölt elképed és üres csomagtartóval távozik az 5 km-re levő “multi bevásárló paradicsom”irányába. Mert ott kapható 600 forintért 40-50  literes “virágföld”. Teszi mindezt egy 5-10-15 millás autóval. Üzemanyagfogyasztás, gépjármű amortizáció, virágföld vásárlással eltöltött plusz 20-30 perc elfecsérelt idő nem számít. Nem is kíváncsi arra, hogy szakmai becsület miatt miért nincsen minden kertészetben olcsó ipari hulladék minőségű kertészeti komposzt virágföld néven. Ő csak 600 forintot szán egy zsák virágföldre. Nem érdekli mit neveznek virágföldnek, milyen szerkezetet, tápanyagtartalmat, beállított kémhatást, veszélyes anyagmentességet jelent a megnevezés. Van olyan kertészkedő aki nyolc év alatt sem jött arra rá, hogy az olcsó multis földben miért nem fejlődik a balkonon egynyári palántája úgy mint a szomszédjánál. 

Törvényi előírás kötelezi a virágföldgyártókat, hogy a csomagoláson jól láthatóan feltüntessék a NÉBIH-től kapott engedéllyükben szereplő adatokat a fogyasztók tájékoztatása végett. Időnként a hatóság szúrópróba szerint mintavételezéssel ellenőrzi, hogy a csomagolás azt tartalmazza-e ami a feltüntetett, engedéllyezett összetevő. Aztán időnként lebuknak egyes gyártók, mert változtatnak a “mixturán” gazdasági megfontolásból, hogy döntően a multiknál forgalmazott termékükre az alacsony beszállítási ár miatt ne fizessenek rá. Drága a csomagolás, drága a logisztika, akár 250-300 forint is lehet a 600 forintból. A silány  beltartalmat a növény rögtön megérzi. Szegény néma, nem tud sírni, zsörtölődni. Olyan ez neki mint a 400 forintos virsli.

A zsákon levő egyik legfontosabb adat a szervesanyag, vagy szárazanyag tartalom. Minél magasabb, annál értékesebb a virágföld. Persze ez nem minden esetben érvényes. Van olyan gyártó aki olcsó kommunális szennyvízből készített komposztot kever termékébe. Ezek a földek sok esetben öntözés után eliszaposodnak, csatorna szagúak. Ha pedig fertőzöttek, mindenféle mozgó, repülő állatka kikelhet benne amely zavarhatja TV, monitor nézésünket. Ha jól érzik magukat elszaporodnak, benépesítik a többi virágcserepet, fürdőszobai túlfolyónkat.Van másik hátrányos tulajdonsága ezeknek a komposztoknak. Nem szabad bennük étkezésre szánt növényeket termeszteni. Hiszen mindent tartalmaznak amit a lakó-munkahelyen az emberek lemosnak, lehúznak. Nehézfémek, vegyszerek, hormonok, baktériumok stb. 

A virágföldben jelenlévő tápanyagok mennyisége szintén fontos szempont. Amennyiben ez alacsony, úgy a vásárlónak kell pótolnia az optimális szint eléréséig tápoldat és műtrágya formájában ami plusz költség. 

A termesztett, nevelt növények eltérő igényűek a talaj kémhatását /pH/ illetően. A tájékozott kertészkedő ismeri növényeit és táblázatokból megállapíthatja, hogy az A-B, vagy C földtípusban érzik legjobban magukat. Ennek megfelelően vásárol és nem ültet mindent “általános virágföld”-be. A minőségi virágföldeknél a gyártó beállítja a kémhatást, ha szükséges dolomittal, mészkőörleménnyel növelik a pH-át. 

Tapasztalat, hogy az olcsó földek sokszor nagyon rossz szerkezetűek. Már csomagolását megnyomkodva érezni, hogy összeállt, összetapadt anyagot tartalmaz. A növények számára fontos, hogy jó szerkezetű, levegős, vízáteresztő virágföldbe ültessük. A rossz döntés egy-két héten belül látható.