Sziklakertek reneszánsza

Napjainkban egyre népszerűbb kertészkedőink körében a sziklakertek építése. Csak azoknak ajánlhatjuk nyugodt szívvel, akik folyamatosan gondozni tudják. Építésekor egyaránt szükséges a kemény fizikai munka és a fantázia, talán emiatt is csak elvétve találkozunk igazán szép alkotással. Elrettentő példákkal viszont annál gyakrabban.

A „botcsinálta kertész” összehord kisebb-nagyobb földkupacot, teleszurkálja gyűjtött, vagy az építkezésből megmaradt kövekből és ötlettelenül beülteti oda nem illő növényekkel. A valódi sziklakert kertünk kialakításának legnagyobb feladatát igénylő részlete. A szemlélő számára látványos, mégis természetes képet kell nyújtania. Éppen ezért alaposan végig kell gondolnunk, hol helyezzük el! A helyválasztás szempontjai között egyaránt szerepet játszik a növények igényeinek kielégítése és az esztétikum. Minden esetben válasszuk kertünk legjobban megvilágított, legnaposabb helyét.

A sziklakerti növények számára szükséges meleget a kora tavaszi napokon a kövek tárolják és sugározzák ki éjszaka, emiatt egy- két héttel korábban virágozhatnak, mint kertünk más részében. Ezért fontosak a nagyméretű kövek, sziklák. Kőbányákban, faiskolai árudákban megvásárolhatóak a szükséges kövek, de gyűjthetünk is talajművelés, földmunkák során előbukkanó beépítésre alkalmas méretűeket. A sziklakert alapjába felhasználhatjuk az építkezésből maradt cserép és téglatörmeléket, sódert vízelvezető rétegnek. Ezt célszerű takarni agroszövettel, lyuggatott fóliával, hogy a talaj ne mosódjon át. A legnagyobb sziklát, követ helyezzük el először, majd a különböző méretűeket úgy építsük be, hogy azok oldalai befelé lejtsenek, „zsebeket” képezzenek. Ha szükséges kisebb kövekkel ékeljük ki az elmozdulás ellen. Általában méretük fele, harmada kerüljön a földtakarás alá. Figyeljünk a kövek formáinak, méreteinek harmóniájára, próbáljunk természetes hatást elérni. Ezt követően töltsük fel komposzttal, tőzeggel kevert talajjal a „zsebeket”, lapáttal tömörítsük. Erős nagycseppű öntözéssel a felesleges talajt mossuk le. Ezt egyébként az első zivatar megtenné. A talaj szikkadása után kezdődhet a sziklakerti növények beültetése.

A növények megválasztásához használjunk szakkönyvet, nem érdemes feleslegesen kísérletezni. Februártól novemberig legyen mindig virágzó növényünk. Érdemes a faiskolai árudákat rendszeresen látogatni és folyamatosa gyarapítani sziklakerti gyűjteményünket. Egy adott időszakban ugyanis mindig a „piacos” növényeket kaphatjuk, míg a nyugalmi állapotban levőket máskor. Vásárlás során figyeljünk a színekre, méretekre, formákra. Lombhullatók mellé válasszunk örökzöldeket, melyek minden évszakban kisegítik levelüket elhullató társaikat. A konténeres sziklakerti növények egész évben ültethetőek fagymentes időben. Őszi ültetésű virághagymák sem hiányozhatnak alkotásunkból.

Az ültetési távolság megválasztásánál a növény kifejlett mérete a meghatározó. Csapadékmentes időben rendszeresen öntözzük sziklakertünket is. Ápolási munkák közé tartozik a rendszeres gyomlálás, növényeink ritkítása, metszése, esetenként a szükséges növényvédelem, tápanyag-utánpótlás. Az utóbbi években látványosan fejlődött hazánkban a sziklakerti évelők termesztése. Megjelentek az eddig csak kiállításokról, szakkönyvekből ismert törpe örökzöldek, díszcserjék. Igazi csemegét jelentenek a sziklakertet fenntartó kertbarátoknak. Sziklakert építése és gondozása csak valódi növényszeretőknek ajánlható, akik valóban minden nap, minden héten figyelemmel kísérik alkotásukat, és joggal büszkélkedhetnek vele.