Gyümölcsfa oltvány ültetése

 

A Semiramis kertközpontban Gyöngyösön a Vásárlók többsége szabadgyökerű gyümölcsfa oltványt vásárol megszokásból, takarékossági szempontból, pedig a konténerben nevelt növény legalább 2 esztendővel fog előbb termést hozni, eredése biztonságosabb, nyári fejlődése az ültetést követően sokkal dinamikusabb. Ez az országos tendencia is ezért minden hasznos információval ellátjuk honlapunk Látogatóit amit tudni szükséges azért, hogy saját termelésű gyümölcsöt fogyaszthasson.

Mikor vásárolhatóak a szabadgyökerű gyümölcsfa oltványok:   Október közepétől  a novemberi fagyokig, majd márciusban a fagyok elmúltával általában április 10.-ig a rügyek kihajtásáig, vagy a meleg beköszöntéig. A konténeres gyümölcsfa oltványokat a márciusi fagyok elmúltával a  téli fagyok beköszöntéig forgalmazzuk.

Döntsük el mit szeretnénk ültetni: Az, hogy mi ültethető teljes biztonsággal, eredményesen kertünkben, telkünkön, azt az ingatlan fekvése, fényviszonyai, talaj mechanikai és kémiai tulajdonságai, öntözési, növényvédelmi lehetőségei fogják meghatározni. Ismerjük meg azokat a gyümölcsféléket amelyek a környezetünkben jól érzik magukat, rendszeresen hoznak termést. Ha egy telepíteni kívánt gyümölcs nem található a szomszédos ingatlanokon, annak számos oka lehet. Időszakos vízhiány, vagy magas talajvíz, -meszes, vagy éppen mészhiányos talaj, -fagyzugos terület – folyamatos vadkár és még  számos ok. Vegyük figyelembe, hogy eltérő a gyümölcsfélék gondozási igénye. A ribiszke gondozása aránylag egyszerű, de az őszibarack termesztése már tudást igényel,  a szakszerű metszés és permetezés elkerülhetetlen. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy vannak önmeddő gyümölcsfajták. Ha ezekből tervezünk ültetni, szükséges kölcsönösen egymást porzó fajtákat ültetni. Ha a szomszédos kertekben 50-150 méterre nincsen megfelelő porzó fajta és a kert mérete nem teszi lehetővé több fajta ültetését, válasszunk öntermékeny gyümölcsfa oltványt.

Válasszuk meg hova tudunk ültetni: A  gyümölcsfa végső, felnőttkori mérete  meghatározza mit hová ültessünk, hogy ne legyen zsúfolt, kezelhetetlen a környezete. Egy kockás papíron tervezzük meg, milyen kötésben, térállásban tudjuk kihasználni a maximális, de optimális beültetést. A fény-víz-tápanyag biztosítása fontos feladatunk. Fordítsunk figyelmet a szomszédtól, telekhatártól számított ültetési távolságra, hogy ne okozzon évekkel később jogvitát. A legtöbb önkormányzat rendeletben szabályozta a növények telepítési távolságát.  Általánosságban mondható, hogy legkisebb ültetési távolság az ingatlan – telek – határától: – szőlő,szeder, málna valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs-, dísznövény (élő sövény) esetében 1,50 méter. A magasabbra megnövő növények esetében metszéssel kell a 3 m-es magasságot korlátozni. A 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 2,00 méter. A 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és dísznövény  esetében 3,00 méter az ültetési távolság. Az építmény falától lombos fa telepítése 4,00 méter. A kúszó-kapaszkodó növény csak saját tulajdonú kerítésre, építményre futtatható fel. Amennyiben valamely oknál fogva szeretnénk ettől eltérő, kisebb ültetési távolságot alkalmazni, kérjük írásban a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulását!  Abban az esetben, ha szomszédos ingatlan az épület oldalhatárára épült, vagy kerítés mellé telepítettünk, a növények metszését, gondozását úgy kell elvégezni, hogy azok a kerítéshez és az épülethez ne érjenek hozzá, a tető fölé, a kerítésen át lombkoronájuk ne nyúljon be. A „szerviz út” jó szolgálatot tesz, nem hullik át hulladék a szomszédos ingatlanra. Az ültetési helyek meghatározásánál célszerű a gyümölcsök érési sorrendjét is mérlegelni,hogy a növényvédelem során ne kerüljön a vegyszer a szomszédos néhány héten belül fogyasztható termésekre. Légvezeték alá, valamint a légvezetéktől számított 3 méter távolságban 3 méternél magasabbra növő fa nem ültethető!  Közterületen cserjét, fát telepíteni csak önkormányzati engedéllyel lehet. Az engedélyt kérelemre a jegyző adja ki!

Ültető gödör előkészítése: Kötött, agyagos, köves, tömörödött talajviszonyoknál, ha lehetőségünk van, akár egy hónappal előbb is kiáshatjuk az ültető gödröt, hogy megfelelő méretű legyen. “Sietős” munkavégzésnél így nem nem áll fenn annak veszélye, hogy a kedvezőtlen talaj, vagy időjárási viszonyok miatt oktalanul kis „lyukakba” kerüljön növényünk. Ha lehet, minél nagyobb méretű gödröt ássunk, legalább 80 x 80 x 60 cm nagyságút. A fejlődő gyökérzet gyorsabban tud növekedni, ezáltal több vizet, tápanyagot felvenni. A talajszint felső harmadát külön oldalra termeljük, elkülönítve az alsó kétharmadtól.  A gödör aljára öntsünk 10-15 liter Florasca BIO komposztált marhatrágyát, vagy Cofuna BIO szervestrágyát. Ezek az anyagok természetes forrásként tápanyagot biztosítanak, helyreállítják a mikroorganizmusokkal a talajéletet, javítják a talajszerkezetet. Soha ne tegyünk műtrágyát szervestrágya mellé, mert azok élőlényeire káros hatásúak, az érintkező gyökérzetet „megégetik”. Ne tegyünk nyers trágyát sem az ültető gödörbe, mert a lebontásukat végző baktériumok elvonják a talajból a nitrogént és a fácskánk is tápanyaghiány ( N )  miatt pusztulhat el. A trágyát takarjuk a különrakott felső harmad földdel, majd jöhet az alsó kétharmad. A vissza temetett gödör mellett szól a talajnedvesség megőrzésének fontossága és a létrehozott ideális talajszerkezet. Viszont, ha tavasszal lesz az ültetés, nem szükséges az ültetőgödör betemetése, mert a csapadék és a téli fagy kiváló porhanyós földet hagy maga után.

Gyümölcsfa oltvány tárolása: A megvásárolt csemetét a szaporítóanyagot ültetésig megkell óvnunk a kiszáradástól, gyökérzetét a fagypont alatti hőmérséklettől. Amennyiben több nap, hét után, vagy csak tavasszal tudjuk elültetni, úgy a szabad földben célszerű elvermelnünk a növényeket. Keresünk egy árnyékos területet amelyet  nem ér napsütés tartósan, ahol nem jelenhet meg a talajvíz. Ássunk olyan széles és mély a vermelő árkot mint a gyökérzet nagysága.  Morzsalékos, nedves talaj, vagy homok szükséges, hogy beszóródjon a gyökérzet közé. Ezt követően a kupacoljuk fel az oltványok alsó harmadát és alaposan öntözzük be a területet. Próbáljunk megfelelő módon védekezni a rágcsálóktól, károsítóktól.

Gyümölcsfa oltvány előkészítése ültetéshez: A vásárlást követően javasolt egy napra vízbe áztatni a szaporítóanyagot, de nem szabad több napig vízben tartani, mivel az gyökérfulladást, gyökérrothadást fog okozni. Megfelelően éles metszőollóval először vágjuk le a sérült gyökérrészeket, majd minden ceruzavastagságú gyökér végéből vágjunk le 4-5 centiméteres darabot. Értelmetlenül, feleslegesen nem vágunk le többet a gyökérzetből, mert a növény fejlődését alapjaiban meghatározza a gyökérzet nagysága! A durván megcsonkolt gyökérzetű fácskák pusztulnak el először az első aszályos időszakukban. Klasszikus módszert is érdemes alkalmazni, ha sok fát ültetünk. Megfelelő méretű edényben, vagy gödörben keverjünk porhanyós földet vízzel tejföl sűrűségűre. Ebbe mártsuk bele többször a facsemete gyökérzetét, majd hagyjuk megszáradni. Tavasszal, vagy száraz aszályos időszakban sokkal eredményesebb eredést kapunk.

Ültetés mozzanatai: A kiásott ültető gödröt addig töltsük fel, hogy a gyökérzet kényelmesen beleférjen, az oltás legalább 5 centiméterrel a föld felszíne felett legyen. Az oltást a gyökérnyak felső részén látható „dudoros”rész, ahonnan kifejlődött függőlegesen a nemes rész. A gyökér színében, szerkezetében eltér a föld feletti nemes résztől. Állítsuk függőlegesen a növényt és próbáljuk az apróbb szerkezetű talajt a gyökérzet közé horolóval, kapával behúzni. A rögösebb, darabosabb földből „tányért” készítsünk. Óvatosan megtaposhatjuk, tömöríthetjük a talajt vigyázva arra, hogy fácskánk egyenes maradjon. És jöhet az alapos beöntözés egy újabb beiszapolás. Aszályos időszakokban akár 100 liter vizet is elnyel a föld 2-3 részletben. Öntözővízzel spórolni értelmetlen, mert a fa kiszáradásával 4000-5000 forintnyi befektetésünket veszíthetjük el fánként. Megfelelelő  minőségű és hosszúságú támrúdat  használjunk a viharos szélnek kitett területen. Őszi ültetéskor a nagyobb fagyok beálltáig érdemes „ felkupacolni „ a telepített növényeket a földfelszín felett 40-50 centiméterre. Megvédi a fagytól-kiszáradástól a gyökérzetet a márciusi kitakarásig. Amennyiben szükséges gondoskodjunk a rágcsálók és más vadak ellen megfelelő hatékony eszközökkel anyagokkal.

Törzsmagasság és koronaforma kialakítása: Legkésőbb kora tavasszal, rügyfakadás és lemosó permetezés  előtt szükséges megmetszeni csemetéinket. Alaposan vizsgáljuk meg gyümölcsfánkat és határozzuk meg mekkora törzsmagasságot szeretnénk fánknak. Az alacsony törzsmagasságúak 50-60 centiméteres törzzsel rendelkeznek / intenzív koronájú almafajták, körték birsre oltva, őszibarack/ a középmagasságúak 80-120 centiméteres törzzsel rendelkeznek /cseresznye, meggy, kajszibarack, szilva, alma, körte, vadkörte alanyon, bogyós gyümölcsűek magas törzsre oltva/ a magas törzsűek 120 centiméter feletti törzsmagassággal rendelkeznek /dió, gesztenye, gépi rázású gyümölcsfélék/. Amennyiben suhángot, vagy gyenge, asszimmetrikus ágállású fát vásároltunk a szükséges törzsmagasság felett 40-50 centiméterre vágjuk vissza a fácskát és metszünk le minden hajtást. Ha rendelkezik a fa a törzsmagasság felett erős ceruzavastagságú vesszőkkel, úgy már kialakíthatjuk az első vázágakat a tervezett koronaforma figyelembevételével.