Csodás sövény

Csodás sövény dísznövényeinkből.

A Semiramis kertközpontban Gyöngyösön nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a szezonális időszakban nagyon sok fajta konténerben nevelt, sövény nevelésére alkalmas dísznövényből választhassanak Vásárlóink. Honlapunkon a„Népszerű díszcserjéink, örökzöldjeink” közül már otthon a számítógép előtt kiválaszthatják azt a növényt, vagy azokat a növényeket amelyekből megvalósíthatják elképzelésüket. Az árjegyzékeink alapján pedig költségvetést is készíthetnek a teljes projekt megvalósításához. Amikor pedig kisüt a nap személyesen is kilátogathatnak Bene úti kertészeti árudánkba és megtekinthetik, majd megvásárolhatják a szükséges dísznövényeket és az ültetésükhöz szükséges anyagokat. Egészséges, sérülésmentes, kedvező árú, megfelelő méretű növényekkel várjuk a nyitvatartásban megjelölt időszakban. Ha bizonytalan, segítünk döntésében. Nem egy félrevezető fénykép, hiányos termékismertető alapján kell döntenie. Nálunk nem virtuálisan hanem a valóságban választ az általunk nevelt dísznövényekből. Nincsen csomagolási díj, húzós szállítási díj. Segítünk abban, hogy saját járművében sérülésmentesen, szennyezés nélkül szállítani tudja a megvásárolt termékeket.

Milyen növényi formációt nevezünk sövénynek? Azt, amelyik az adott teret a kertben szabályosan határolja. A telepített sövénnyel hangsúlyozzuk annak épített jellegét, vagy ha nincsen elegendő hely térhatároló cserjefoltok kialakítására. Bár szabályos sövény általában csak egy fajtából létesül és egyöntetűség és szabályosság jellemző rá /pl. örökzöldek/, a legtöbb kiskertben nyugodtan telepíthetünk vegyes lombhullató cserjékből nyíratlan sövényt. Ebben az esetben az azonos méretekre legyünk tekintettel.

Sövények elhelyezése a kertben. A sövények végső magassága a választott dísznövény fajtájától függ. Utcafrontra, a napozó rész, a gyümölcsös-zöldséges kert, vagy egy csúnya terület takarására igen magas /> 2méter/ sövényt választunk. Örökzöldjeink közül erre a legalkalmasabb a Thuja occidentalis ‘Smaragd’, a Thuja occidentalis ‘Brabant’, a Thuja occidentalis ’Jantar’, Thuja piccata fajták, a Cupressocyparis leylandii és a Juniperus  chinensis ‘Spartan’. Az igen magas sövény nyírása nem egyszerű feladat, csak létráról, vagy létraállványról lehetséges, 1-1,5 méter széles helyigényét vegyük figyelembe. A magas />1,5-2 méter/ sövény nevelésére már néhány cserje is alkalmas lehet az örökzöldek helyett. Ligustrum ovalifolium, Photínia serrulata fajták, Pyrachanta coccinea fajták, Syringa fajták,  Viburnum örökzöld levelű fajtái. Ez a magasság a belátást nem teszi lehetővé, az erősebb szél ellen még védelmet nyújt.          A  félmagasak / 1 méter/ közé már választhatjuk a számunkra szimpatikus lombozatú, virágú, vagy termésű Berberis, Buddleia, Caryopteris, Chaenomeles, Cornus, Forsythia, Hydrangea, Ligustrum, Philadelphus, Photinia, Physocarpus, Spiraea, Syringa, Viburnum és Weigela fajokból a megfelelő fajtát. Az alacsony, jelképes sövénynek a 40-60 centiméter magasra megnövő törpe örökzöldek, cserjék és félcserjék alkalmasak. Szinte vezetik a kertben a látogatót.  Fordítsunk figyelmet a szomszédtól, telekhatártól számított ültetési távolságra, hogy ne okozzon évekkel később jogvitát. A legtöbb önkormányzat rendeletben szabályozta a növények telepítési távolságát. Általánosságban mondható, hogy legkisebb ültetési távolság az ingatlan – telek – határától:- 3 méternél magasabbra nem növő élő sövény esetében 1,50 méter. A magasabbra megnövő sövények esetében metszéssel kell a 3 m-es magasságot korlátozni. A 3 méternél magasabbra nem növő sövények esetében 2,00 méter. A 3 méternél magasabbra növő sövények esetében 3,00 méter az ültetési távolság.

Nyírott, vagy nyíratlan sövényt válasszunk? Nyírt sövénynek azokból a fajtákból válasszunk, amelyek lombja apró, sűrű és nyírás után gyorsan újrahajt. Évente 2-3 alkalommal fontos elvégezni a metszésüket, amely egy hosszabb, nagyobb felületű szakaszon nem kis munka. Az első nyírást kora tavasszal, a másodikat általában júniusban végezzük.   Nyíratlan sövénynek szinte minden más fajtát választhatunk, tavasszal, nyár elején jelent feladatot a metszés a fajtától, virágzási időszaktól függően. Célszerű sűrű, felálló hajtásrendszerű cserjéket ültetni.

A sövény kialakítása. A szép sövény teljes magasságában berakódik oldalágakkal. Ennek elősegítésére az ültetést követő tavaszon a talajszint felett dísznövény fajtáját és méretét figyelembe véve metsszük vissza, hogy elágazásra késztessük. A következő év tavaszán a vesszőket, hajtásokat az előző évi visszavágás felett 20–30 cm-rel ismét visszavágjuk. A további években a növekedési erélytől és a bokrosodástól függően engedjük növekedni a sövényt a kívánt magasságig. Az örökzöld sövényt évente kétszer nyírjuk: tavasszal, közvetlenül a kihajtás előtt, és júliusban, a hajtásnövekedés befejeződése idején. Lehetséges egy harmadik metszés amikor októberben a megnyúlt hajtásokat vágjuk le. Oldalirányban akkor kezdjük el a metszést, ha a növények elérték a kellő szélességet.  A keskeny sövények általában 40–50 cm, a szélesebbek 60–100 cm szélesek. A sövény keresztmetszete lehet téglalap vagy nyújtott trapéz alakú. A felfelé szélesedő sövény nem jó, mert az alja felkopaszodik a beárnyékolás miatt. A sövényt nyírhatjuk sövénynyíró kézi-elektromos, vagy benzinmotoros ollóval. Hosszabb szakaszon már kevés a szemmérték, javasolt kifeszített zsinór mellett vágni  a hajtásokat ahhoz, hogy egyenes legyen. Az előző visszavágás felett 3-5 centiméterre úgy nyírjunk, hogy cserjéknél legyen látható rügy, örökzöldeknél zöld pikkelylevél. Ha mélyebben vágunk, előfordulhat, hogy nem lesz sűrű lombosodásunk, mert lemetszettük a rügyeket, pikkelyleveleket. Az erősen visszacsonkolt, idősebb hajtásrészek kihajtása kiszámíthatatlan. Ha lehet meleg, száraz időszakban végezzük a munkát a sebfelületek gyors begyógyulása érdekében.

Virágzó sövények. Ha nem fontos, hogy 2 méternél magasabb, a belátást teljesen megakadályozó sövényünk legyen akkor ideális megoldást jelent a virágukkal díszítő cserjék ültetése. Mivel nem ajánlott és nem is lehet szabályos oszlopos formára metszeni, helyigénye nagyobb széthajló hajtásrendszere miatt. Számtalan kombinációt telepíthetünk. Választhatunk, azonos fajtát, eltérő virágú fajtákat, különböző időszakokban virágzókat, terméssel is díszítőket. Legyünk figyelemmel a növény igényeire, az egyik szereti a tűző napsütést, a másik csak félárnyékban érzi jól magát. A növény végső, idősebb méretét vegyük figyelembe a tervezés során, lehetőleg azonos méretű díszcserjéket válasszunk. Az ültetési távolság akkora legyen, hogy sövényünk sűrű legyen, ugyanakkor nem lehet zsúfolt hajtásrendszerű. A látványos virágzáshoz optimális fényviszonyokra van szükség a virágrügy differenciálódás időszakában! A virágzó sövény lehet tavasszal, nyáron, vagy folyamatos virágzású. Utóbbinál eltérő időszakban virágzó fajokat, fajtákat ültetünk. Általában a tavasszal virágzókat levirágzásuk után, a nyáron virágzó díszcserjéket tavasszal metsszük, mely az elvirágzott vesszők eltávolításából áll. A folyamatosan nyáron virágzókról rendszeresen távolítsuk el az elvirágzott részeket az újabb virágképződés biztosítása érdekében.

Lombozatukkal díszítő sövények. Egy alapjaiban zöld, vagy “szürke” környezetben tud igazán látványos lenni.  A kert valós fényviszonyait figyelembe véve válasszuk meg levelükkel díszítő cserjéinket. Legyünk figyelemmel arra, hogy egyes fajták kifejezetten fényigényesek, kedvezőtlen fényellátottságnál  elveszítik színüket, visszazöldülnek, megnyúlnak, megritkulnak, míg más fajták félárnyékot, árnyékot igényelnek, vagy jobban elviselik a fényszegény környezetet.

Termésükkel díszítő sövények. Az őszi-téli évszakokban a különböző színű termésükkel díszítő cserjékből alakíthatjuk ki. Lombozatuk alapján lehetnek lombhullató, téli zöld és örökzöld díszcserjék. A termésük télen az énekesmadaraknak biztosít táplálékot. A tervezett kertrész fényviszonyai alapján szükséges megválasztani az alkalmas növényeket, a virág és termésképződés ugyanis árnyékban elmaradhat egyes fajoknál.

Tövises sövények. A díszcserjék közül többnek található a hajtásán, ágain tövis. Metszés során kellemetlen élményt okozhat, de vagyonvédelmi okokból előnyt jelent. A sűrűre nevelt szúrós sövény áthatolhatatlan kerítésként szolgálhat az ingatlanon.