Víznyerés.

Víz nélkül, öntözés nélkül ma Magyarországon nincsen kert. A csapadék egyenlőtlen eloszlású és kevés. A pótlás bármilyen formája pénzbe kerül, a helyi adottságokat mérjük fel legelőször és keressük a hosszútávon leggazdaságosabb formáját. Az olcsó öntözővízhez minden esetben befektetés szükséges. Kevés ingatlan van patak, folyó, tó mellett, de ott is komoly befektetés egy korszerű öntözőrendszer kiépítése minőségi, megbízható szivattyúval, szórófejekkel.

Hálózati víz. A leggyakoribb, legdrágább felhasználási forma mivel csatornahasználati díj terheli a kiöntözött vizet. Középtávon megtérülő beruházás egy külön vízmérő, „locsolómérő” kialakítása. Kisebb összeget lehet megtakarítani a május elejétől szeptember végéig igényelhető 10%-os átalánydíjas kedvezmény igénylésével, de ez nem fedezi a ténylegesen kiöntözött mennyiség vízdíját.

Gazdaságosabb kertöntözés locsolómérővel

Kerti vízmérő óra

Esővíz gyűjtése, szikkasztása. Az épületek tetejére érkező csapadékot akkor tudjuk hasznosítani, ha az ereszcsatorna rendszer alkalmas a víz összegyűjtésére és a megfelelő irányba történő vezetésére. Egy 100 négyzetméteres alapterületű tetőre évente átlag 600 mm csapadék érkezik, négyzetméterenként 600 liter. Ez éves szinten elvileg /veszteséget nem számolva/ 100 X 600 liter= 60.000 litert / 60 köbméter / jelenthet, ami segíthet a hiányzó csapadék kiegészítésében.  A földfelszín alá telepített szigetelt betonciszternában, bordázott műanyagtartályban, földfelszínen telepített tartályokban gyűjthető a csapadékvíz. Mivel általában csak néhány köbméteres, vagy kisebb tartályba gyűjtik a legtöbb helyen az esővizet, szükséges és célszerű a felesleges mennyiséget a kertben, a talajban elszivárogtatni. Ennek eszköze az 50-es, 80-as és 100-as geo textíliával bevont dréncső, esetleg a 160-as, 200-as polietilén, duplafalú geo textília nélküli dréncső. A leggyakoribb 100-as csőhöz kapható könyök-toldó-T- szűkítő ídom amellyel egyszerűen szerelhetjük szivárogtató rendszerünket. A csapadékvizet oda kell, vezetni ahol a kertben a növénybeültetések lesznek. Legalább 60 centiméter mélyre kell beásnunk és ügyelni a szintezésre, lejtési viszonyokra. Méterenként 0,5-1 centiméter legyen a cső lejtése. A cső hosszának tervezésekor figyelembe kell vennünk a talaj víznyelő képességét, a telepített cső térfogatát. Tervezés és kivitelezés során biztosítsuk annak a lehetőségét is, amikor szélsőséges csapadékos időjárásnál már nem nyeli el talajunk a vizet.

Szivárogtatás

Szivárogtatás

Talajvíz. A talaj felső vízzáró rétege fölött gyűlik össze a csapadék és a patakok, folyók vizéből, kitöltve a talajszemcsék /homok, sóder, kőszemcsék / közötti teret. Átlagos sík terepviszonyok mellett 2-5 méter mélyen, dombvidéken 8-10 méter mélyen található talajvíz. Célszerű tájékozódni a környék ingatlantulajdonosaitól, hogy vannak-e ásott, vagy fúrt kutak a térségben. Ha vannak érdemes kertrendezés, kertépítés előtt fúratni, vagy ásatni egyet. Ekkor még nem jelentős a „taposási kár”, megközelíthető a kert minden része. A kút készítése engedéllyel együtt többszázezer forint, de középtávon megtérülő beruházás. Nem 700-900 forintba kerül 1 köbméter víz, megszabadulhatunk a 40000-60000 forintos vízszámláktól a nyári, őszi időszakban. A kivitelező kiválasztásában legyünk óvatosak, alaposak mivel sok a szélhámos. Legyen a közelben több referencia kút, legyen írásos árajánlat, amely tartalmaz a kútkészítéssel kapcsolatos minden költséget /engedélyeztetési eljárás, kiszállási-felmérési munkadíj, fúrás-ásás költsége mélységre vonatkozóan, anyagköltség, szállítási költségek, egyéb költségek./ A kúthoz elkészülte után építsük ki a szabályos földkábeles áramellátást, öntöző automata vezérléséhez szükséges elektromos vezetéket és az öntözőrendszer gerincvezetékét.

Ciszterna

Mire figyeljünk oda tereprendezéskor, talajelőkészítés során?