Amit a virágföldekről egy növénybarátnak illik tudni!
Rendszeresen előfordul, hogy amikor a vevőjelölt, érdeklődő virágföldet vásárolna és ismertetjük a választékot, azok árát, a jelölt elképed és üres csomagtartóval távozik az 5 km-re levő “multi bevásárló paradicsom” irányába. Mert ott kapható 1500 forintért 50 literes “virágföld”. Teszi mindezt egy 5-10-15 milliós autóval. Üzemanyag fogyasztás, gépjármű amortizáció, virágföld vásárlásával eltöltött plusz 20-30 perc elfecsérelt idő nem számít. Nem is kíváncsi arra, hogy szakmai becsület miatt miért nincsen minden kertészetben olcsó ipari hulladék minőségű kertészeti komposzt virágföld néven. Ő csak 1500 forintot szán egy zsák virágföldre. Nem érdekli mit neveznek virágföldnek, milyen szerkezetet, tápanyagtartalmat, beállított kémhatást, veszélyes anyagmentességet jelent a megnevezés. Van olyan kertészkedő, aki élete folyamán nem jön rá, hogy az olcsó multis földben miért nem fejlődik a balkonon egynyári palántája, zöldségnövényei, szobai dísznövényei úgy, mint szomszédjánál.
Törvényi előírás kötelezi a virágföld gyártókat, hogy a csomagoláson jól láthatóan feltüntessék a NÉBIH-től kapott engedélyükben szereplő adatokat a fogyasztók tájékoztatása végett. Időnként a hatóság szúrópróba szerint mintavételezéssel ellenőrzi, hogy a csomagolás azt tartalmazza-e ami a feltüntetett, engedélyezett összetevő. Aztán időnként lebuknak egyes gyártók, mert változtatnak a “mixtúrán” gazdasági megfontolásból, hogy döntően a multiknál forgalmazott termékükre az alacsony beszállítási ár miatt ne fizessenek rá. Drága a csomagolás, drága a logisztika. Akár 800-1000 forint is lehet a 2000 forintos árból. A silány beltartalmat a növény rögtön megérzi. Szegény néma, nem tud sírni, zsörtölődni. Olyan ez neki, mint a 1000 forintos „virsli” /húsrúd/ vacsorára.
Virágültetés
Hogyan próbáljuk megtalálni, hogy számunkra melyik a legjobb virágföld?
A zsákon levő egyik legfontosabb adat a szerves anyag, vagy szárazanyag tartalom. Minél magasabb, annál értékesebb a virágföld. Persze ez nem minden esetben érvényes. Van olyan gyártó aki olcsó kommunális szennyvízből készített komposztot kever termékébe. Ezek a földek sok esetben öntözés után eliszaposodnak, csatorna szagúak. Ha pedig fertőzöttek, mindenféle mozgó, repülő állatka kikelhet benne, amely zavarhatja TV, monitor nézést. Ha jól érzik, magukat elszaporodnak, benépesítik a többi virágcserepet, fürdőszobai túlfolyót. Van másik hátrányos tulajdonsága ezeknek a komposztoknak. Nem szabad bennük étkezésre szánt növényeket termeszteni. Hiszen mindent tartalmaznak, amit a lakó, vagy munkahelyen az emberek lemosnak, lehúznak. Nehézfémek, vegyszerek, hormonok, baktériumok stb.
A virágföldben jelenlévő tápanyagok mennyisége szintén fontos szempont. Amennyiben ez alacsony, úgy a vásárlónak kell pótolnia az optimális szint eléréséig tápoldat és műtrágya formájában, ami plusz költséget fog jelenteni. A termesztett, nevelt növények eltérő igényűek a talaj kémhatását /pH/ illetően. A tájékozott kertészkedő ismeri növényeit és táblázatokból megállapíthatja, hogy az A, a B, vagy C földtípusban érzik legjobban magukat. Ennek megfelelően vásárol és nem ültet mindent gyanúsan olcsó “általános virágföld”-be. A minőségi virágföldeknél a gyártó beállítja a kémhatást, ha szükséges dolomittal, mészkőőrleménnyel növelik a pH-át, műtrágyával javít a kiegyensúlyozott tápanyagellátás érdekében.
Tapasztalat, hogy az olcsó földek sokszor nagyon rossz szerkezetűek. Már csomagolását megnyomkodva érezni, hogy összeállt, összetapadt anyagot tartalmaz. A növények számára fontos, hogy jó szerkezetű, levegős, vízáteresztő virágföldbe ültessük. A rossz döntés a növények beültetését követően egy-két héten belül látható lesz.
Vásárlás előtt az interneten gyorsan megtalálható az adott növény számára optimális kémhatású, szerkezetű virágföld típusa. Javasolt több oldalt megnézni a pontos igény megállapításához. Az árakat is összehasonlíthatjuk rövid időn belül. Még az „Útvonal tervezéssel” is finomíthatjuk költség érzékeny döntésünket.